Miért vegyek biopamut kendőt?

Növekszik a kereslet a biopamut iránt. Ennek az az oka, hogy a hagyományos pamuttermelés a legnagyobb környezetkárosító eljárások közé sorolható.

Nincs is egyszerűbb megoldás: vegyünk egy cső alakú pamutruhadarabot, ahhoz még két kis darab anyagot, beszegjük - készen is van az a ruhadarab, amely tulajdonképpen inkább harisnya, mint ing és amit trikónak nevezünk. Nincs a világon más ruhadarab, amit ilyen gyakran hordanak, amiből többet gyártanának: világszerte 2,4 milliárd trikót évente. Tehát trikó az a ruhadarab, amihez a legtöbb pamutot felhasználnak. De ez csak a jéghegy csúcsa! Ehhez jönnek a másfajta ruhadarabok, ágyneműk, törölközők - a pamuttextiliák hozzátartoznak a mindennapjainkhoz, mint a kenyér és a fogkefe. És nem is kell értük túl sok pénzt fizetni: nem ritka hogy 2.99 Euró-ba (kb. 750.- Ft) kerül egy trikó.

De ki tudja, hogy a hagyományos pamuttermelés a legnagyobb környezetkárosítók közé sorolható a trópikus és szubtrópikus termőterületeken?

A világon használt permetezőszerek 11 százaléka, a rovarölőszerek 25 százaléka a gyapotföldekre kerül. Pedig a világ termőterületeinek csak 2,5 százalékán termesztenek pamutot, kiváltképpen Kínában, az USA-ban, Indiában és Pakisztánban. És itt növekszik a mérgezés és balesetek száma is: nem csoda, ha meggondoljuk, hogy egy gyapotföldet egy szezonban 8 - 25 alkalommal kell permetezni, és hogy gyakran védekezés nélkül kerülnek ki ezek a vegyszerek a földekre. Ráadásul szüret előtt még vegyszerekkel lombtalanítják a gyapotot, hogy gépekkel lehessen szüretelni a pamutot.

A napirendhez tartozik, hogy a kisparasztok és a földmunkások súlyos betegségekben szenvednek, úgy mint a halak és madarak tömeges pusztulása... De még folytathatnánk: a hagyományos pamuttermelés monokulturákban történik- elvből! Az így elfáradt talajt műtrágyázni kell, ami a talajvizet terheli. Ugyanakkor a vegyszerek használata megnöveli a vízigényt a földeken. Szudánban 29 ezer liter vizet használnak egy kiló pamut nyeréséhez! Ez olyan víz, ami a fennmaradó ökoszervezetben már nem hasznosítható.

A földek sósak, sztyeppékké válnak, életfontosságu ivóvíztárolók súlyos fenyegetésnek vannak kitéve. Az Aral tó pld., valmikor negyedik volt a világ legnagyobb beltavai kozül, 1960. és 1995. között több mint a felére zsugorodott a gyapotföldek öntözése miatt. Alexandra Baier, a PAN Germany szóvivője (Pestizid Aktions-Netzwerk e. V.): "Ezért a biotermelés a fejlődő országoknak nem luxus, hanem szükség, amiről nem lehet lemondani". A PAN Germany a környezet- és emberbarát textiliák piacát igyekszik erősíteni.

De a felhasználókat is érinti ez a tömeges mérgezés a pamuttermelésben. A vegyszerek a ruhanemükben visszamaradnak.

Mi a megoldás?

Évtizedeken át a pamutot mint bőrbarát és lélegző természetes anyagot hirdették. Ha ezeknek a tulajdonságoknak meg akar felelni, akkor biotermelésből kell hogy származzon.

"A biopamut soha nem érintkezett vegyszeres növényvédő szerekkel", mondja Alexandra Baier. Szigorú szabályok szerint történik a biotermelés. Már a magoknak biológiailag tisztáknak kell lenniük, nem szabad hogy genetikailag vagy vegyszeresen manipulálva legyenek, műtrágyát nem használnak, a föld termékenysége és egészsége fontos tényezők.

A biotermelés által megmaradnak a szociális struktúrák a faluközösségekben. Elmaradnak a magas kiadások a permetezőszerekért, és a "bio- jutalom" jobb életet biztosít a parasztoknak. Gyermekeik pld. továbbtanulhatnak. A szó legnemesebb értelmében valódi fejlődés történik!

Alexandra Baier biztos abban, hogy csak így lesznek egyre több nyertesei a textil-láncnak, és csak így történhet meg nagymértékü szemléletváltozás!

" A fontos lépések megtörténtek, és vannak cégek, mint a Hess Natur, amelyek hosszútávú perspektívákat kínálnak (úgy mint a LANA cég is! a fordító megjegyzése!). Friss és modern lett az ökotermékek "image"-e, eltávozott attól az Öko-Muff-os helyzetképtől.

Ez lehetne a kulcs ahhoz, hogy minél több ügyfelet lehessen meggyőzni a biopamuttermékek használatáról, amelyek a fentiek alapján tisztán láthatóan jó okokból drágábbak, de nem környezetkárósítóak, ugyanakkor permetezőszermentesek és hosszú életűek.

Forrás: "Raus aus der Nische!", hess natur dialog Frühjahr/Sommer 05
A Hess Natur engedélyével. Fordította és közzé teszi Turi Nagy Éva, Nagy Zoltán József.

>>Mivel hordozzunk? - A Lana kendő - környezet-és emberbarát és kiváló minőségü

Hivatkozások:
http://www.pan-germany.org
http://www.aralsee.org/aralsee2.php
http://www.lana-naturalwear.de
http://www.hess-natur.de